Térd

TÉRDÍZÜLET

HOGYAN MŰKÖDIK A TÉRDÍZÜLET?

A térdízület a legnagyobb ízületünk. 3 csont: a combcsont (Femur), a sípcsont (Tibia) és a térdkalács (patella) alkotja. A térdízület összetett ízület. Feloszthatjuk a térdkalács és combcsont és a combcsont és sípcsont közötti ízületekre. A térd hátsó részén található a popliteális fossa, amelyben fontos ér- és idegköteg fut. A combcsont és sípcsont közötti ízület (articulatio femoro-tibialis) a tényleges ízület, amely felelős a térd hajlításáért. Nagyon nagy terhelésnek van kitéve. Ezért gyakoriak a térd sérülései.
térd
Bővebben

A TÉRDÍZÜLET KOPÁSA (Gonarthrosis)

Az egészséges ízületben a csontok felszínét porcrétegek borítják. Ezeket a felszíneket az ízületi tok által termelt folyadék a synovia teszi csúszóssá.  Ha a porc, mint védő réteg sérült, akkor a porc teljes lebomlása – “porc kopása” – léphet fel. Ennek következménye a súlyos, szúró fájdalom és folyadék képződés.

Mi az artrózis?
Az artrózis egy degeneratív ízületi betegség (ízületi kopás). Az életkor előrehaladtával sokan szenvednek az ízületek általános kopásától: a csontok közötti porcszövet az életkor és terhelés miatt egyre inkább elkopik, így romlik a csúszási képessége. A porc sejtek elhalnak, és barázdák illetve repedések alakulnak ki. Felnőttkorban az ízületi porc nem képes regenerálódni. A porc már nem képes ellenállni a mindennapi élet terhelésének. A porc apró darabjai leválnak a felszínről és az ízületi belhártyán gyulladást okoznak. Ennek eredményeként lép fel az ízületi gyulladás és folyadék képződés.

Artrózis okai
A térd elkopását az ízületi tengely eltérései (X és O láb) miatti helytelen terhelés, régi sérülések vagy a térdízület gyulladásai okozhatjak. A porcrétegek lekopnak, a csont a felszínre kerül. Ez a súlyos állapot szinte minden mozgásnál fájdalmat okoz.

Konzervatív terápia
A konzervatív terápiás kezelések magukban foglalják:

  • a cipőbetétek hordását, 
  • a kortizonnal történő infiltrációs terápiát és a helyi érzéstelenítőket gyulladáscsökkentés céljából, 
  • az ízület izmok funkció-javítását szolgáló tornát, 
  • ortézisek hordását
  • ezen túlmenően az érintett térd ízületbe történő hyaluronsav-injekciók csökkenthetik az ízületi gyulladást és javítják annak mozgását.

Műtéti eljárások
Artroszkópos műtét
A közepes  térdízületi kopás (gonarthrosis) esetén hasznos lehet az úgynevezett ízületi debridement, amelyet artroszkópos műtét során hajtunk végre. A csontfúrással (Pridie-fúrás vagy microfacture) kombinálva és a meniszkusz sérüléseinek ellátásával jelentős javulást lehet elérni, és így a térdprotézis beültetése késleltethető.
Térdprotézis beültetése
Súlyos kopás esetén az ízületet megtartó műtétek elvégzésének mint pl. az arthroszkopiának ill tengelykorrekciónak nincs sok értelme, ekkor szükséges az ízület pótlása.

MENISCUS SÉRÜLÉSEK

A meniszkusz szakadása a comb- és a sípcsont közötti két porcgyűrű (meniszci) egyikének sérülését jelenti. Ha megnézzük a comb és az sípcsont felszínét, láthatjuk, hogy nem illenek egymáshoz (a comb felszíne konvex, a sípcsont konkáv), nem egyezik az ízületi felszínek alakja. Ezt az úgynevezett inkongruenciát a meniszkuszok egyenlítik ki. Lehetővé teszik az egyenletes nyomás terhelést, az egyenletes erőátvitelt és segítik a térdízület stabilizálását. 

Konzervatív kezelés
A meniszkusz betegségeinek nem minden formáját kell műtétileg kezelni. A kezelés nagymértékben függ a különböző vizsgálatok eredményeitől. Az elváltozás helye szintén döntő jelentőségű a kezelés szempontjából. 
A meniszkusz bázisán létrejött sérülések konzervatív kezelése eredményes lehet pl. nyugalomba helyezéssel, ortézisek használatával és gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedésével, esetlegesen injekciókkal kombinálva. Ha azonban az orvos nagyobb szakadást pl. az úgynevezett „kosárfül” (= hosszirányú menisz szakadás) állapít meg, a műtét elkerülhetetlen. 

Műtéti eljárások
Artroszkópos meniszkusz műtét
A meniszkusz műtéteket artroszkóp segítségével és egynapos sebészet keretében hajtjuk végre. Az artroszkópos meniszkusz műtét egy úgynevezett minimál invazív beavatkozás, ami segít elkerülni a komplikációkat és a lehető legkevesebb meniszkusz szövet kerül csak eltávolításra. Egy alapelv fontos: “A meniszkusz szakadást mielőbb el kell látni, hogy elkerüljük a további porcsérüléseket”

ELÜLSŐ KERESZTSZALAG SZAKADÁSA

A keresztszalagok a sípcsont feje középpontjától a combcsontig, egymást keresztezve futnak. Az elülső és a hátsó keresztszalagok a térdet a hajlítás során stabilizálják. 
Az elülső keresztszalag a fő stabilizátor. Az elülső keresztszalag jellemzően rotációs sérüléseknél, mint pl. síelés és futball során szakad el. Majdnem 50 százalékkal a térd leggyakoribb sérülése, amelyet a belső szalag elkülönült sérülése követ. A hátsó keresztszalag sérülése jóval ritkább.

Mit érez a Páciens?
A keresztszalag szakadás tünetei:

  • a szakadás legtöbbször heves fájdalommal jár, amely aztán viszonylag gyorsan alábbhagy 
  • a szalagon belüli erek is szakadnak, ez a térd bevérzéséhez, duzzanathoz vezet. Ezek az akut tünetek egy idő után teljesen elmúlhatnak
  • sok páciens ezután erős instabilitásról panaszkodik (giving way).

Diagnózis

  • a sérülés mechanizmusa és az erős duzzanat valószínűsíti  a diagnózist 
  • az orvos először megpróbálja megvizsgálni a térdet úgynevezett stabilitási tesztekkel.
  • a fájdalom és ízületi vérgyülem miatt, ez a sérülés után közvetlenül nem mindig lehetséges. Néhány nappal később a térdízület jobban vizsgálható.
  • röntgenvizsgálattal a csontos sérülések kizárhatóak. 
  • a legfontosabb diagnosztikai eljárás az MRT vizsgálat. 

Keresztszalag műtéti eljárás

Néhány kivételtől eltekintve a szakadt elülső keresztszalag rekonstrukciója varrattal nem lehetséges. 
A szakadt keresztszalag sebészi úton pótlásra kerül, mivel ez a módszer adja a legjobb hosszú távú eredményeket.
Idősebb betegeknél, akik aktívan nem sportolnak, a combizmok folyamatos erősítése kompenzálhatja a szakadás miatt fellépő instabilitást.  Ez elegendő lehet a „mindennapi használatra”.
A műtétet követően 6 hétig ortézis hordása szükséges. 
Különösen fontos a rendszeres fizioterápia: koordinációs gyakorlatok, esetleg elektroterápia.
A rendszeres sport 4-6 hónap elteltével megengedett.

Forrás: Stürmer: Leitlinien Unfallchirurgie